Ladics-ház

sárga négyszög

A Ladics-házról

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. Az 1840-es években Szakál Lajos, a reformkor neves gyulai költője, mint megyei al-, majd főjegyző élt itt. 1849 júniusában barátját, Petőfi Sándort is vendégül látta a házban.

Az első Ladics, aki a házba költözött, a család nevét és vagyonát megalapozó dr. Ladics György volt, aki felesége hozományaként kapta azt Sztojanovits Szilárd vagyonos gyulai kereskedőtől. Leszármazottjaik bő száz éven át éltek itt. Az épületet 1989-ben nyitották meg múzeumként.

A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

LADICSCSOPORTALAP_C
sárga négyszög

A Ladics családról

A 19–20. század fordulóján a Ladics család egyike volt a legtekintélyesebbeknek Békés megye társadalmában úgy vagyon, mint társadalmi presztízs tekintetében. A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban.
Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.

Mivel a Ladicsok a város nagy tekintélynek örvendő lakói voltak, kiállításunkban a család több generációjának tagjai is megjelennek. Tárlatunk a család fontosabb tagjainak bemutatkozásával indul. Ismerd meg a Ladicsok történetét személyes elbeszéléseik alapján!

A hagyatékról

Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s egyúttal a teljes magyar történelemnek. Egyedülálló történeti forrása és dokumentuma ugyanis a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, addig a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. 

Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári hagyaték, amelynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. Az örökség magába foglalja a család 19. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.

sárga négyszög

Bepillantás

Készítette: Incze László

sárga négyszög

Galéria

Nyitvatartás

kedd – vasárnap

10:00 – 18:00

hétfő

zárva

Jegyárak

Belépőjegy: 2 600 Ft/fő
Csoportos jegy 15 főtől: 2 500 Ft/fő
Kedvezményes jegy: 1 600 Ft/fő
Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1 500 Ft/fő

További kedvezmények:

50% a gyulai állandó lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak. 6 év alatti gyermekeknek ingyenes. A kedvezményes jegyeket igazolvány felmutatását követően 6-26 év közötti nappali tagozatos diákok és nyugdíjasok vehetik igénybe. HungaryCard tulajdonosok 50% kedvezménnyel válthatnak teljes árú felnőtt belépőt.

Fejlesztések

megújult kiállítás alapkoncepciója, hogy a meglévő enteriőrök nem változnak. Ennek az a varázsa, hogy az eredeti környezetben maradva, mégis azokon – a digitális technika segítségével – túllépve mutatják be a Ladics család történetét, a kor jellemzőit, és mesélik el a családhoz kötődő sztorikat.

Az épületbe lépve, a tornácon a család története jelenik meg. A kiválasztott családtagok egy interaktív, nagyméretű holografikus kivetítőn mesélnek magukról. A szereplők létrehozásában a kiállítás készítői a mesterséges intelligencia segítségével dolgoztak.

Az eredeti enteriőrök megtartása továbbra is fontossá tette a bútorok és berendezési tárgyak védelmét. A felújítás előtt alkalmazott köteleket azonban infrakapukkal váltottuk ki, amelyek interaktív elemeket tartalmaznak. Így azok a terek, ahova a műtárgyak védelme miatt nem tudjuk beengedni vendégeinket, kevésbé feltűnő, egyúttal kulturáltabb, modernebb formában kerültek elkerítésre. A kialakított épülethangrendszer pedig, amelyet az infrakapuk működtetnek, még élményszerűbbé teszi a látogatást.

A harmadik szobában például megszólal a Ladics család egykori zongorája, amikor a látogató elhalad mellette. A halk zongorajátékot mozgásérzékelő indítja el.

Az „üvegszoba” (nyári ebédlő, olvasó, pipázó, kávézó) közepén 6 személyre terített asztal, kétoldalt értékes porcelánokat tartalmazó tálasok fogadják a látogatót. Az ablaküvegen ifj. Ladics László kéznyoma látszik, aki gyermeki csínytevéssel 1916-ban belekarcolta nevét az üvegbe.

A családtörténetben számos hasonló sztori, történet fellelhető, amelyekre felfűzhetők garantált programjaink. Egy kiállítóhely esetében különösen fontos a hitelesség, ezért a történetek és legendák feldolgozását minden esetben kutatásokkal kezdjük, s a kialakított programokat is történész munkatársaink hagyják jóvá azok elindítását megelőzően.

Izgalmas elemeket alakítottunk ki az eddig nem bemutatott helyiségekben, mint például a fürdőszobában. Az új kiállítótérben a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja mutatja be a vezetékes vízhálózat előtti polgári fürdési szokásokat. A látogatók megismerhetik a Ladics család fürdőszobáját, a korabeli – s a mai kor embere számára különösnek ható, a padlástérből utántöltött – ejtőtartályos melegvíz-előállítást, illetve a kor tisztálkodási lehetőségeit.

„Vidd haza a Ladics kiállítást!” – persze nem eredetiben
Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi konyha és a kamra, amelyeket korhű, kipróbálható replikákkal rendeztünk be. Mindkét helyiségben innovatív fotópontot alakítottunk ki. Az előre regisztrált látogatóknak lehetőségük van a kiállítási enteriőrökben korhű ruhába beöltözve 3D szkennellt (térszkennelt) képek elkészíttetésére. A képeket igény esetén 3D nyomtatóval ki is tudjuk nyomtatni.

Kint, az udvar elején szép arányú gloriette vár pár perc pihenésre fehérre festett ülőgarnitúrával. Az udvar végén, a keresztépületben kocsiszín, istálló, hátsó kamra, hátsó konyha, cselédszoba volt, amelyek szintén az eddig nem bemutatott helyiségek köréhez tartoznak.

Virtuális hintózás a korabeli Gyulán
A kocsiszínbe helyezett hintóra felülve, VR szemüvegek segítségével segítünk bejárni a 20. század eleji Gyula belvárosát. A VR szemüveg felvételét követően elindul a hintó és utasával együtt kihajt a Jókai utcába. Nem egykori filmfelvételről van szó; a tartalom 1,5-2 perces, 3D renderelt grafika.

A kocsiszínből a szomszédos Százéves Cukrászda udvarára juthatsz, hiszen a Ladics-ház látogatói a Százéves Cukrászdában kialakított vizesblokkokat használhatják. A két épület között beléptetőrendszert helyeztünk el. A kocsiszín cukrászda felőli oldalán levő üvegajtó is különleges. Itt a Százéves Cukrászda udvarán fogyasztó vendégeket interaktív módon invitálja a kiállításra egy Ladics kisfiú holografikus megjelenítése, aki szórakoztató előadásmódban leselkedik, csúfolódik egy kicsit, és megpróbálja átcsalogatni a cukrászda vendégeit.

Időszaki Ladics kiállítóterem
Az udvar végén elhelyezkedő keresztépületben interaktív időszaki kiállítóteret alakítottunk ki. Itt a gazdag Ladics-hagyaték eddig be nem mutatott részét dolgozzuk fel és mutatjuk be látogatóinknak. Ebben az épületben kapnak helyet a múzeumpedagógiai foglalkozások és a paravános öltözőhelyiségek a korhű ruhákhoz.

Projekttájékoztató

Kedvezményezett neve: Gyula Város Önkormányzata
Projekt címe: Gyula város komplex turisztikai fejlesztése
Szerződött támogatás összege: 1 099 998 539 Ft
Támogatás mértéke (%-ban): 100%
Projekt tervezett befejezési dátuma: 2023. december 30.
Projekt azonosítószáma: TOP-1.2.1-16-BS1-2020-00012
Pályázat benyújtásának ideje: 2020. december 14.
Támogatási szerződés hatálybalépése: 2021. június 1.

A projekt célja Gyula Város Önkormányzata turisztikai kínálatának fejlesztése a térség természeti adottságaira épülő kulturális és aktív turisztikai kínálatok érdekében.
A projekt keretében egyrészt a kerékpárút hálózat egyik hiányzó eleme, a Nagyváradi úti kerékpárút kiépítése történt meg. A kulturális turizmuson belül pedig a Ladics-ház, valamint a Százéves Cukrászda fejlesztése valósult meg.
Cél az érintett két védett ingatlan felújítása, illetve olyan turisztikai élményelemek létrehozása volt, ami minden Gyulára látogató vendég számára megkerülhetetlen turisztikai célpontot jelent.

Kapcsolat